Cím: 1145 Budapest Bosnyák utca 21/b fszt.
Telefon: +36 30 311 0406
E-mail: office@solarbroker.hu
Hibabejelentés: help@solarbroker.hu
Nyitva tartás: H-P: 08.00 - 16.30
A lassulásra utaló jelek ellenére az első fél évben olyan gyorsan nőtt a hazai naperőmű-kapacitás, hogy ha ezt a tempót sikerül tartani, akkor már 2026 végére elérhető a közelmúltban kétszeresére emelt 2030-as stratégia cél is. A bővülés nemzetközi összevetésben is jelentős sebességének fenntarthatóságát ugyanakkor a kapcsolódó hálózati, illetve rendszerszintű kihívások is megkérdőjelezik, ami legalábbis részben azt is magyarázhatja, miért tűnik visszafogottnak a 2030-as magyar napenergiás cél..
A Mavir által közölt részletes adatok megerősítik az Energiaügyi Minisztérium néhány nappal ezelőtti gyorshírét, miszerint 2023 első hat hónapjában több mint 1 GW-tal bővült és meghaladta az 5 GW-ot a Magyarországon működő naperőművek beépített teljesítőképessége.
EZ AZT JELENTI, HOGY A TAVALYI REKORDÉV 1063 MW-OS NÖVEKEDÉSÉT 2023-BAN LÉNYEGÉBEN HAT HÓNAP ALATT SIKERÜLT ELÉRNI, VAGYIS HOZZÁVETŐLEG KÉTSZERESÉRE GYORSULT A KAPACITÁSBŐVÜLÉS.
Az idei első féléves megközelítőleg 1022 MW-os növekedés zömét az ipari méretű (50 kW-nál nagyobb) napelemparkok adták 587 MW-os bővüléssel, míg a háztartási méretű (HMKE) rendszerek beépített teljesítőképessége 435 MW-tal emelkedett a 2022 végi állapothoz képest.
MÍG AZ ELŐBBI SZEGMENS JANUÁR-JÚNIUSI NÖVEKEDÉSE MÉG BŐ 100 MW-TAL ELMARAD A 2022-ES 696 MW-OS REKORDTÓL, ADDIG A HMKE-KAPACITÁS 2023 ELSŐ HAT HÓNAPJÁBAN REGISZTRÁLT BŐVÜLÉSE MÁRIS ÉVES REKORDNAK SZÁMÍT, ÁTADVA A MÚLTNAK A 2021-ES ÉV 406 MW-OS CSÚCSÁT.
A havonta publikált számok szerint az előző adatközlés óta a nagy méretkategóriában 109 MW-tal, a háztartási napelemes rendszereknél pedig 73 MW-tal, összességében tehát 182 MW-tal nőtt a hazai fotovoltaikus (pv) kapacitás. Ezzel a nagy napelemparkok hazai beépített teljesítőképessége már megközelítőleg 3112 MW, míg a HMKE-ké 1927 MW, az összesített fotovoltaikus kapacitás pedig 5039 MW volt a június végi, július eleji helyzet szerint.
A kormány fő energiapolitikai terveit összesítő, 2019-ben készült, 2020 elején közzétett Nemzeti Energiastratégia (NES), valamint a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) 2030-ra még 6000-6500 MW-os napelemes kapacitással számolt (ami 2019 végén 1416 MW volt), és 2040-re várta mintegy 10-12 000 MW-ra bővülni.
Az elmúlt hónapokban felülvizsgált, a kormány honlapjára június végén felkerült frissített NEKT előzetes, társadalmi egyeztetésre kiadott nem végleges változata szerint a naperőművi kapacitások 2030-ig közel 12 000 MW-ra bővülhetnek, nagyrészt ennek köszönhetően pedig a hatályos 21%-ról 29%-ra emelkedhet a megújuló energiaforrások aránya a bruttó végsőenergia-felhasználáson belül.
A közös uniós klímacélok emelésével összefüggően fokozódó magyar kormányzati „zöldítési” ambíció központi elemét tehát továbbra is a napelemes kapacitások jelentik, míg a szélerőművek esetében a 2030-as célszámot 323 MW-ról - ami megegyezik a kapacitás jelenlegi nagyságával is - 1000 MW-ra emelték.
AKÁR A LEGUTOLSÓ HAVI, AKÁR AZ ELSŐ FÉLÉVES SZÁMOKAT NÉZZÜK, MEGÁLLAPÍTHATÓ, HOGY A PV-KAPACITÁS BŐVÜLÉS JELENLEGI SEBESSÉGÉNEK HOSSZABB TÁVÚ TARTÓSULÁSA ESETÉN A MAGYARORSZÁGI NAPERŐMŰVEK BEÉPÍTETT TELJESÍTŐKÉPESSÉGE MÁR 2026 VÉGÉRE ELÉRHETNÉ A KORMÁNY ÁLTAL MEGKÉTSZEREZETT, MÉG NEM IS VÉGLEGESÍTETT 2030-RA KITŰZÖTT 12 000 MW-OS CÉLT. HA EZT A FÉLÉVENTE KÖRÜLBELÜL 1000 MW-OS NÖVEKEDÉST LEHETŐVÉ TEVŐ TEMPÓT LEGALÁBB AZ ÉVTIZED VÉGÉIG FENT TUDNÁ TARTANI AZ ORSZÁG, AKKOR 2030-RA MINTEGY 20 000 MW-RA EMELKEDHETNE A MAGYAR NAPERŐMŰ-KAPACITÁS.
Ez ugyan rendkívül soknak tűnhet, de csak addig, amíg figyelembe nem vesszük, hogy az e tekintetben kedvezőtlenebb adottságú, kisebb alapterületű és népességű Ausztria vagy Dánia például már a frissítés előtt 20, illetve 24 GW-os célt jelölt ki önmaga számára 2030-ra, úgy, hogy 2022 végén mindkét országban a magyarországival gyakorlatilag megegyező nagyságú, körülbelül 4 GW-os beépített pv-kapacitás üzemelt.
Mindennek tükrében tehát az új, 12 GW-ra emelt hazai naperőmű-célszám a szélerőmű-célhoz hasonlóan nem tűnik különösebben ambiciózusnak, főleg úgy, hogy a kormány az orosz-ukrán háború miatt a korábbiaknál is fontosabbnak tartja Magyarország energia-függetlenségének fokozását, legalábbis a NEKT szerint, amely ugyanakkor a frissítés után is a háború előtt írt verzióban szereplőkhöz hasonló energiaimport-függőségi arányokkal számol 2030-ra.
A magyar kormány a prognózisok szerint 2030-ig jelentősen emelkedő villamosenergia-igényt, valamint a 40%-ról 50%-ra emelt (az 1990-es szinthez viszonyítandó) kibocsátáscsökkentési célt továbbra is elsősorban a hazai gáz-, illetve atomerőmű-kapacitás növelésével kívánja fedezni, illetve teljesíteni.
Ennek érdekében az orosz fővállalkozóval, technológiával és fűtőanyaggal 2030-2032-re megépíteni tervezett 2400 MW-os Paks II atomerőmű mellett a már működő Paksi Atomerőmű régi blokkjainak üzemidejét újabb 20 évvel 2052-2057-ig kívánja meghosszabbítani.
A nemzetközi összevetésben óvatosnak tűnő hazai napenergiás célkijelölést részben indokolhatja, hogy a hazai pv-kapacitás bővülés nemzetközi összevetésben is jelentős sebességének fenntartását a kapcsolódó hálózati, illetve rendszerszintű kihívások veszélyeztetik.
A villamosenergia-hálózat és -rendszer már az elmúlt időszakban is alig tudott lépést tartani a növekedéssel, és az időjárásfüggő, ingadozó és bizonyos fokig kiszámíthatatlan termelésű erőművek integrálásához szükséges fejlesztések részben a rezsicsökkentéssel összefüggő forráshiánnyal magyarázható lemaradását jelzi, hogy az újonnan létesítendő nagyméretű és HMKE-naperőművekre vonatkozóan egyaránt hálózati csatlakozási korlátozások vannak érvényben.
A JELENTŐS RÉSZBEN UNIÓS FORRÁSBÓL TERVEZETT SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK UGYAN MÁR ELKEZDŐDTEK, DE A HÁLÓZATI CSATLAKOZÁSI NEHÉZSÉGEK ÉS A SZIGORODÓ FELTÉTELEK MÁR MOST ÉREZHETŐEN VISSZAVETETTÉK A LAKOSSÁGI ÉS ÜZLETI SZEREPLŐK BERUHÁZÁSI HAJLANDÓSÁGÁT, AMIHEZ A KORÁBBIAKHOZ KÉPEST VALÓSZÍNŰLEG KEVÉSBÉ KEDVEZŐ,AMIHEZ A KORÁBBIAKHOZ KÉPEST VALÓSZÍNŰLEG KEVÉSBÉ KEDVEZŐ, 2024-TŐL ÉRKEZŐ ÚJ HMKE-S ELSZÁMOLÁSI RENDSZER IS HOZZÁJÁRULHAT, MINDENNEK HATÁSA PEDIG A NÖVEKEDÉSI SZÁMOK JÖVŐBELI CSÖKKENÉSÉBEN IS MEGMUTATKOZHAT, AMINT ERRE AZ IPARÁGI VÁRAKOZÁSOK IS UTALNAK.
+
